Csáky: A keménymag, a jobbik része a csapatnak nem akar asszimilálódni!

A dunaszerdahelyi Szent István téren is megemlékeztek a magyar államalapító ünnepéről.

Csáky: A keménymag, a jobbik része a csapatnak nem akar asszimilálódni!
Csáky Pál (Fotó: Paraméter)

A megemlékezésen részt vett Csáky Pál (MKP) európai parlamenti képviselő, Csicsai Gábor és Érsek Árpád (Híd) parlamenti képviselők, valamint Magyarország pozsonyi nagykövetségének tanácsosa, Kiss Balázs is.

Hájos Zoltán polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy az ünnep nem lehet felhőtlen, mert egy közelmúltban közölt felmérés szerint „Szlovákia lakosságának többsége minket, magyarokat idegennek tart abban az országban, amelynek állampolgárai vagyunk”. Hájos szerint ez nemcsak meglepő, hanem felháborító is, és ezért a mindenkori szlovák kormányt tartja felelősnek, mert szerinte a kirekesztést és az asszimilációt helyezi előtérbe. Nehezményezte, hogy a szlovák kormány ezidáig nem kért bocsánatot a magyarokat ért atrocitások miatt, és emlékeztetett arra, hogy a szlovákiai zsidó és német kisebbségtől viszont igen. „A magyar közösség számára csak egyetlen módja van a megmaradásnak, és ez az önkormányzatiság, amely megfelelő keretet biztosít közösségünknek és nagyobb garanciát kisebbségi jogainknak” – mondta.

Kiss Balázs, a magyar nagykövetség tanácsosa (hátul)

Őt Csáky Pál követte, aki egy üzenet megfogalmazásába kezdett, amelyhez az „istváni alkotás három pillérét” vette alapul. Figyelmeztetett arra, hogy a külhoni magyarok számára e három pillér közül az első, az „államszervezet” mást jelent, és úgy véli, „Magyarországon is érezniük kell, hogy beleborzongunk abba, amikor azt halljuk, hogy a nemzetállami kompetenciákat kell erősíteni”. Csáky leszögezte, összhangot kell teremteni az üzenetek közt.

Kifejtette, hogy néhány éve az állampolgárság felvételével erre a pillérre már a határon túli magyarok is támaszkodhatnak, ugyanakkor szerinte így is olyan, mintha egy szigeten élnénk a két ország között. Ebből kifolyólag pedig úgy véli, hogy egyfajta „spirituális kötődést” kell megfogalmaznunk. „Száz évvel a történtek után is itt vannak a magyar közösségek , megpróbálják megszervezni magukat, és nem akarnak asszimilálódni. A mag, a keménymag, a jobbik része a csapatnak nem akar asszimilálódni” – fogalmazott Csáky, hozzátéve, hogy ez csakis az „istváni lelki üzenetből” fakadhat. Úgy véli, a határon túli magyarnak a a szomszédaihoz, kollégáihoz fűződő viszonyán és élettársán át a gyerekeiig bezárólag folyton döntenie kell, és „a kötődés nem működhet anélkül, hogy az kitéphetetlen legyen a lelkünk mélyéről”. Aztán más régiókban élők üzenetét tolmácsolva azt mondta, hogy vigyázni kell a Csallóközre és Dunaszerdahelyre, mert mindenhol máshol már valami megtört. Innen pedig Csáky szerint azt kell üzenni, hogy „a Csallóköz tudatosítja felelősségét, és a Felvidék nem adja meg magát”.

A megemlékezés az önkormányzat, a pártok és a helyi intézmények koszorúzásával zárult.

-para-