Tanácsok szabad földi növények vetéséhez

A kora tavaszi vetés ideje akkor jön el, mikor már rá lehet menni a földre. Szlovákia déli vidékein ez általában február közepe-március vége. Ilyenkor a hidegtűrő növények, például a sárgarépa, petrezselyem, hónapos retek, fejes saláta, spenót, sóska magjai vethetők, duggathatók a hagymafélék és a borsó. 

Tanácsok szabad földi növények vetéséhez
Ha lehet, a szórást ne alkalmazzuk (Felvétel: anovenydoki.hu)

A késő tavaszi vetés április elejétől május elejéig tart. Ekkor kerüljenek a talajba a melegigényes zöldségfélék. Vetjük tehát a sárga- és a görögdinnyét, a tököt, az uborkát, a sütőtököt, paradicsomot, paprikát, korai burgonyát, babot, csemegekukoricát, valamint a céklát, a nyári retket és a káposztaféléket.

A vetés sorba, fészekbe és szórva történhet. Ha lehet, a szórást ne alkalmazzuk. Csak néhány olyan eset van, amikor ez a mód indokolt; ilyen például, ha gyommentes talajba spenótot vetünk, vagy ha a magot ládikóba, kis edénybe vetjük. Sokkal jobb a sorba vetés, mivel a mag mennyisége jobban ellenőrizhető. A meghúzott barázdák mélységével jól szabályozható a takaróföld vastagsága. Ennek köszönhetően az egymás mellett kelő magok közös erővel emelik a rájuk nehezedő takaróföldet, kevesebb csíra fullad meg, a kelés egyenletesebb.

Fészekbe vetéskor a magot csak meghatározott tőtávolságra vetjük. Egy fészekbe több magot is teszünk, s a megfelelő tőszámot a kelés után, ritkítással érjük el. Minden esetben fészekbe vetjük a görögdinnyét, sárgadinnyét, burgonyát, a spárga- és a sütőtököt. Fészekbe és sorba egyaránt vethető az uborka, a bab és a csemegekukorica.

A magvetés mélységét a vetőmag nagysága, a talaj kötöttsége és nedvességtartalma határozza meg; ez általában a mag átmérőjének négy-ötszöröse. Laza talajba, száraz időben ennél mélyebben, kötött talajba, nedves időben ennél sekélyebben is lehet vetni. A vetés sűrűségére nincs általános szabály. Arra azonban ügyeljünk, hogy a kikelő növények ne akadályozzák egymást fejlődésükben; azzal is számoljunk, hogy a kelés nem szokott százszázalékos lenni. Továbbá jó, ha tudjuk, hogy melyik növény magjából kb. mennyi vethető egy négyzetméterre, illetve ebből mennyi palánta nevelhető.

(MD)